A hét vaterás kereskedője: Fábián Lajos (lajcsi136)

Kávészünet

blog_vatera_0425_lajcsi136

Fábián Lajos szenvedélyes bélyeggyűjtő, az egész élete ekörül a különleges hobbi körül forog. Határtalan lelkesedése mellé kivételes kereskedői véna is párosul, így cseppet sem meglepő, hogy az elmúlt 4,5 év alatt lajcsi 136 profi eladóvá nőtte ki magát a Vaterán. 26.213 adásvétel és közel 100%-os értékelés – már a számok is önmagukért beszélnek, hát még a szemében lobogó tűz!

Meghatározó iskolai évek

Lajos tizenéves korában kezdett foglalkozni a bélyegekkel, az érdeklődését egy iskolai szakkör keltette fel. „Anno az iskolában indult egy bélyeggyűjtő szakkör. Már akkor is nagyon izgalmasnak találtam a témát, így minden héten összegyűjtöttem a kis zsebpénzemet, elvittem a szakkörre, és abból vásároltam bélyegeket.” – mesélte. – „Hamar kiderült, hogy ez nem csupán egy múló szeszély, a bélyegek a napjaim szerves részévé váltak. Körülbelül 18-20 éves koromra összegyűjtöttem a magyar gyűjtemény 80%-át, amelynek a darabjai mind postatiszták voltak. Nem sokkal később viszont sajnos megszorultam anyagilag, és hirtelen felindulásból úgy döntöttem, hogy eladom a gyűjteményemet. Kivittem a piacra, ahol akkori viszonyok között kifejezetten jó pénzt kaptam érte, ennek ellenére utólag nagyon megbántam a dolgot.”

Új kezdet

„Számomra a bélyeg sokkal több, mint egy egyszerű hobbi, szinte minden gondolatomat ez tölti ki. Imádok utánajárni a történetüknek, tapintani, látni őket… Nem is volt kérdés az elhamarkodott cselekedetem után, hogy folytatom a gyűjtést. Iskola után rendőrként helyezkedtem el, és lassan az összes kollégám megismerte a passziómat. Elképesztően jó fejek voltak, rengetegszer hoztak nekem bélyegeket, és soha nem fogadtak el érte pénzt. Természetesen azért ilyenkor mindig meghívtam őket munka után egy sörre.” – mesélte nevetve Lajos.

A Vatera felfedezése

„Munka mellett számítástechnikai kütyük adásvételével is foglalkoztam. Ekkoriban fedeztem fel a Vaterát, s rettentően megörültem az oldalnak, hiszen egyértelmű volt, hogy remek felületet fog nyújtani a bélyeggyűjtés felpörgetéséhez is. Egész albumnyi bélyegeket vásároltam fel, amelyekből kiválogattam a számomra értékes darabokat, s azokat, amelyekre nem volt szükségem, úgy döntöttem, hogy eladom, hiszen amúgy csak a helyet foglalták volna. Kifejezetten baráti áron árultam, illetve árulom őket a mai napig, ugyanis engem nem a haszon hajt, hanem a bélyegek iránti szenvedély és az emberközpontúság.”

Elhivatottság mesterfokon

Lajosnak rengeteg visszatérő törzsvevője van, amire érthető módon nagyon büszke. „Sokan figyelik az oldalamat, általában amint feltöltök valamit, egyből leütik. Nagyon jólesik, hogy ennyien bíznak bennem. Igyekszem mindenkinek az igényeit maximálisan kielégíteni, éppen ezért hatalmas a kínálatom. A vevőknek a választék mellett nagyon fontos a gyorsaság is, így egész nap ide-oda rohangálok, hogy mindenki időben megkapja a rendelését, a postán már törzsvendég vagyok. A bélyeg természetéből fakadóan rengeteg apró eladásom van, ami elképesztő mennyiségű munkával jár, körülbelül napi 10-12 órát dolgozom. Emellett tetemes időt fordítok arra is, hogy megismerjem az egyes darabok történetét, sok-sok szakirodalmat olvasok. Vasárnaponként járok bélyeggyűjtő körbe is, olyankor a szakma nagy öregeivel megmutatjuk egymásnak a friss szerzeményeinket. Mint látható, rengeteg időmet emészti fel a kereskedés, de cseppet se bánom, élvezem minden percét. Szerintem a Vatera messze a legjobb aukciós oldal Magyarországon, úgyhogy amíg működni fog, én itt leszek.”

Bélyeg a magánéletben

„A kedvesem is bélyeggyűjtő, így szerencsére 100%-osan megérti a szenvedélyemet. Ő is szokott néha segíteni az ügyintézésben, amiért nagyon hálás vagyok neki, hiszen egy ilyen zsúfolt időbeosztásnál minden perc, amit nyerek, számít.” – avatott be minket Lajos a kulisszatitkokba búcsúzóul. – „Ha valaki belép az otthonunkba, egyből rájön, hogy mivel foglalkozunk: három szobás a lakásunk, s ebből egy szoba tele van bélyeggel, de szó szerint. Az asztal, a polcok, a szekrények… akárhová nyúlsz, mindenhol bélyeg van. Azt hiszem, lassan itt az ideje elköltözni egy családi házba.” – vonta le nevetve a konklúziót.

Ha te is lelkes bélyeggyűjtő vagy, mindenképp nézz körül lajcsi136 oldalán, és szerezd be a gyűjteményed hiányzó darabjait!

6 comments

Vélemény, hozzászólás?